A fiú 14 éves, amikor el kezd RAJONGANI a tánctanárnőért, aki éppen ezért nem veszi komolyan…. De a KITARTÁSÁNAK 21 év SZERELEM, SZENVEDÉLY, és ma már két KAMASZ gyermek az eredménye……Az energiabomba KELETI ANDI szülésről, szerelemről, szenvedélyről, kamaszokról,…. mesél.
Sürög, forog, rohan. Még mindig tele van energiával. „Mindenhonnan jövök és mindenhova megyek!” Jó mellette lenni, szinte vibrál körülötte a levegő, az energia és sugárzik belőle a kifogyhatatlan életkedv. Keleti Andrea 21 éve él pörgő – forgó házasságban a nála 10 évvel fiatalabb szintén táncos Zolival, aki már 14 évesen kijelentette Andinak, hogy ő lesz a felesége.
Két gyermekük ma már igazi kamasz. Andrea 31 évesen szülte első gyermekét, Vikit aki már 17 éves, majd 35 évesen egy kisfiúnak is életet adott. „A lányom szinte teljesen önálló. Gimnáziumba jár és nagyon jól tanul. Nyugodt természet, jó humorral megáldva. Tiszta apja! Sokat segít az öccsének a tanulásban. Aki viszont Viki ellentéte, egy igazi kis lusta, kocka fiú, aki teljesen leköti az energiáinkat. Viszont olyan dolgokat tud a számítógépen, hogy csak ámulok.”
Andrea magát jóval szigorúbbnak tartja mint Zolit, a családi szabályokat is ő fektette le. „Mindig az apák a jó „zsaruk”, a lazábbak. Nem? Nálunk apuka egyedül akkor van pánikban, ha a lányunknak programja van késő este!”Míg a szabályokért Andrea „felel”, addig Zoli a programok kezdeményezője. „Zoli az abszolút falkavezér itthon, aki az egyetlen nyugis napon, vasárnap is indulásra készen kérdezi: „Hova menjünk, mit csináljunk?”
Zoli mindkét gyermeke születésénél jelen volt. „Nem hagyhattam őt ki ebből. Ha ő nincs ott, nem is tudom ki tartotta volna bennem a lelket! Éreztem, hogy egy igazi társ áll mellettem, aki biztonságot ad.”Császárral született mindkét gyerkőc. Andrea a kislányát két héttel tovább hordta, míg a kisfia két héttel korábban érkezett. „Nem volt könnyű a terhesség. Nagyon rosszul voltam. Az első 8 hónapban borzasztó sokat hánytam. Emiatt folyton mozgott a gyomrom és egyre többet ettem, úgyhogy nagyon elhíztam. Azt mondta az orvosom, ha így folytatom rossz vége lesz és soha többet nem lesz belőlem táncosnő. „De hát én csak gyümölcsöt eszem!” – „Akkor azt se egyen!”
12 órás vajúdás után döntöttek úgy, hogy császárral segítik világra Andrea kislányát. „Teljesen elgyengültem. Majd Viki nagyon nehezen sírt fel. Én azt sem tudtam mi történik. De nem gondoltam arra, hogy bármi baj lehet. Mindig pozitív voltam. De ekkor már szinte nem is voltam magamnál. Mindenki oda volt, hogy most mi lesz?! Majd felcsendült a várva várt hang!”
4 év múlva 35 évesen szülte meg Andrea a ma már 13 éves kisfiát. „Ekkor már jóval nehezebben bírtam a gyűrődést. Nem mondanám senkinek, hogy előbb a karrier és aztán a gyerek.” A kislánya egy éves volt, amikor megnyertek egy profi táncvilágbajnokságot. Ekkor még könnyű volt egy kisbabával. Akkor változtak meg a dolgok, mikor elkezdett járni, szaladni.„Amíg kicsi volt, könnyű volt. Betettük őt a járókába és mi gyakoroltunk addig, amíg ő szunyókált. Éhes volt, felkelt, megetettem majd visszaraktam. Egy éves korára nagyon gyors lett. Ekkor jöttünk rá, hogy ez már nem mehet úgy, mint korábban… ez volt a karrier vége és a kezdete valami újnak.”
„A szülőnek érezni kell a gyerekét, hogy mi az, amiben érdemes tolni, egy kicsit erőszakoskodni, vagy olykor –olykor még konfrontálódni is… és mi az, amit egyáltalán nem érdemes erőltetni, mert az nem az ő világa. Mikor még nem voltak gyerekeink, Zolival azt hittük, hogy nekünk két szuper táncos gyerkőcünk lesz. Na ehhez képest a fiam egyszer elment egy táncórára, majd közölte, hogy: „Jó volt, többet nem megyek!”
„Elszakadt cérnára” Andiéknál is volt példa…
„Az egyetlen durva kiborulásom, amire élesen emlékszem egy hideg novemberi napon következett be. Engem nem érdekel, én kinn fogok aludni a kocsiban. Fogtam a párnám, a takarom és kivonultam. Küzdöttem a túlélésért. Hiányzott az alvás.”
Amivel pedig talán szintén nincs egyedül, a játszótéren való beilleszkedés nehézségei. A táncoslábú anyuka rosszul viselte a szűk beszédtémákat. „Csak arról volt szó, hogy ma már hányszor kakilt a gyerek, mit evett, mit csinált… Semmi másról nem lehetett beszélni, csak a gyerekekről. Nem tudtam beilleszkedni!” Bár meggyőződésem, hogy csodás anya, mégis benne is vannak kétségek. „Csinálom ahogy érzem, de kérdezz meg 18-20 év múlva, akkor kiderül majd, hogy jó anya voltam –e. Mindenesetre nagyon igyekszem.”J
FOLYT. KÖV.
Kövessetek minket itt a blogon és a Facebookon!
https://www.facebook.com/szuloszoba/
youtube : https://www.youtube.com/channel/UCm7DfRw3MrLBNOjsh9WIC4w
weblap: www.szuloszoba.hu
